14.sz. túra Budai-h.
2005. 03. 28. Húsvét hétfõ Még múlt év nyarán jártam be ezt az utat először. Egy péntek du. indultam. (a dátumra már nem emlékszem) Ekkor ígérte Demszki a "tornádót". Ettõl függetlenül, egy kicsit elkapkodott út volt.
Már
volt vagy négy óra, mire sikerült kiérnem
Hûvösvölgybe
a forgalom miatt, és bélyegeztettem.
A emelkedõ után a
repülõtér mellett hangulatos
ösvény várt.
|
( forrás: http://kektura.click.hu/ ) |
Az Árpád kilátónál meglepõdtem a város közelségétõl. Ide akár autóval is fel lehetne menni. Aztán érezve az idõ rövidségét, igyekeztem, hogy még sötét elõtt lejárjam az utat. A szerpentinen lejutottam Fenyõgyöngyéhez, majd folyamatos emelkedés közben fel a Hármashatár-hegyre. A hegy tetején egy vagánykodó társaság dobálta kövekkel egy amúgy is elég rossz táblát. |
Nem szóltam, de valószínû érezték a rosszallásomat, mert méregettek, és azon röhögtek, hogy beleültem a pisájukba. (egy ping-pong asztalra tettem le a zsákomat, és valóban nem sok kellett, hogy a sörnek hitt folyadékba bele ne tenyereljek) Nem voltam túl boldog amikor a bélyegzés miatt be kellett mennem a turista házhoz, és viszontláttam õket. Egy hatalmas banzáj volt, ökörsütés, lepényevés, zsákban futás, stb. Nem is találtam embert, aki bélyegzett volna. Elegem lett, és otthagytam a bandát. A Viharnyergen szép volt az út, de felindultságomban elfelejtettem a Virágos-nyeregben a bélyegzést. Így két hely is kimaradt.
A Csúcs-hegy oldalában már végre visszanyertem lelki egyensúlyomat, és az út is csodálatos volt. Gyönyörûen le lehetett látni az ürömi dûlõkre. Aztán már határozottan sötétedett, így alaposan kiléptem, hogy még világosban leérjek a hegyrõl. A végén még egy kicsit le is vágtam a kanyart. Szerencsésen megérkeztem a Rozália téglagyárhoz. Beszélgettem az õrrel a bélyegzés közben. Mivel éppen elment a vonat, úgy gondoltam átmegyek a Solymári vá.-ig. Jó sötétben talpfákon, majd sárban gyalogoltam egy háromnegyed órát, és végül egyszerre értem be a következõ vonattal. Jó kaland volt, szereztem egy-két vízhólyagot vele. Aztán még Solymáron be a faluba, és busszal vissza Hûvösvölgybe. Volt vagy 11 óra mire hazaértem.
Hát ez volt tavaly.
Idén húsvét hétfõn végre már jó idõt jósoltak, így megszöktem. Hármashatár-hegyig autóval (Dömével) és onnan tovább, pótolva a tavalyi elmaradást. A hegytetõrõl csodálatos a rálátás a városra. Egy kicsit párás volt a levegõ, de így talán romantikusabb.
|
|
|
|
Szerencsére most azonnal kaptam bélyegzést a Pilóta-centrumban. Láttam paplanernyõsöket, láttam hóvirágot, és élveztem az elsõ szép tavaszi napot. Átsétáltam a Virágos-nyeregbe, és itt is pótoltam az elmaradást. Késõbb még a Normafánál is jártunk egyet (a kutyával).
|
|
|
|
Ez az út már sokkal jobb volt, mint az elõzõ.
