27.sz. túra Zemplén-h.

Bányi nyereg-Hollóháza



2003. 08. 16. szombat Nyaralni voltunk családostul Kishután, a Banya-tanyán.

Banya Tanya Kishután

Az éjszaka a házban szállt meg egy fiatal pár. Mikor két nappal elõbb láttuk õket Füzéren, még nem is sejtettük, hogy nálunk fognak majd megszállni. Õk is kéktúráztak.

Kishutáról akartam eljutni Bányi-nyeregbe. Reggel korán elvitt Klári Nagyhutáig. Bélyegeztem, majd nekivágtam. 

A falu végétõl visszanézve a szûkülõ völgybe nagyon megkapó, szép látvány volt. Még egy kicsit sütött a hold, de már derengett a reggel. A tetõ után erdõs, bokros, lejtõs völgy következett. Itt a fák alatt még határozottan sötét volt. Bizony néha a zabszem sem biztos, hogy befért volna… De nem ettek meg a mumusok és egy párás, széles völgybe jutottam. Kora reggel frissen trappoltam be Vágáshutára. A falu elõtt favágók dolgoztak az útmentén. A bélyegzõ hely még nem volt nyitva, így másnap jöttem vissza autóval bélyegeztetni. A kivezetõ szakaszon majdnem megettek a kutyák, de aztán mégsem… Érdekes, meredek szurdok oldalán vezetett az út, majd némi kaptatóval fel a hegyre. Késõbb egy hosszan elnyúló íves kanyarban lelegeltem az összes szedret. (Semmit nem hagytam az utánam, késõbb induló párnak) Hangulatos szintúton mentem, és a Mocsári réten megcsodáltam a szépen burjánzó fákat. Egy szakaszon még pisilni is kockázatos volt megállni, mert annyi hangyaboly és hangya volt, hogy pillanatok alatt felmásztak az ember

lábára. Valahol itt telefonáltam Klárinak, hogy jöhet értem. Csodálkoztam, hogy milyen tisztán felhallatszik a vonat hangja, pedig elég messze volt a vasút. Késõbb meg azon csodálkoztam, hogy hol a térképen jelölt hegy mellõlem. Aztán rájöttem, hogy én vagyok a gerincen, és mellettem völgyet jelölnek a szintvonalak. Hát van még mit tanulnom.

Bányi-nyereg Zemplén

( forrás: http://kektura.click.hu/ )


Sikeresen leértem a mûútig, és mivel Klári még nem volt sehol, elindultam a falu felé. Bélyegeztem, megcsodáltam a lovakat, haverkodtam a kutyákkal is. A faluban egy padon ettem, és meg is jött Klári.


2003. 08. 17. vasárnap Nem esküszöm, hogy pont így voltak a napok. De az biztos, hogy ez egy vasárnap volt. (Jó két év távlatából írom ezt a naplót) Kicsit összezördültünk Klárival a reggeli elvitelnél. Mindenesetre Hollóházáig elvitt autóval. A porcelán gyár portájánál bélyegeztettem. Ez az elsõ (utolsó) bélyeg a kéktúrán. Az erdõben még hallottam a harangot (ezért tudom, hogy vasárnap volt) Aztán el is vesztettem a K jelzést. Kellemesen elkevertem magam. A Sarjános-réttõl elõször a Rákóczi-forrás felé mentem, aztán gyanús lett, és vissza. Akkor úgy gondoltam, hogy toronyiránt levágom az utat. Még jó, hogy a bokrok miatt nem lehetett (teljesen megszaggattak, a viperáktól is féltem), mert még mindig mennék a Gesztenyés-rét felé. Szerencsére a villanyvezeték segítségével nagy keservesen megtaláltam a K-t. Ez a tájékozódás sem vált a dicsõségemre. Nem is megyek többet iránytû nélkül el sehova. Végül feljutottam a Bodó-rétre. Beazonosítottam a pár évvel azelõtti emlékeimet a K vonalvezetésérõl. A vendéglõben sikeresen bélyegeztettem, és mivel a Nagy-Milicet már többször megjártam elõtte, most inkább a K+-t választva mentem le Füzérre. Itt már benéztem az északot a nap szerint. A Hideg forrás kellemes nyirkos hely. Aztán már nem nyirkos, hanem száraz, köves.

Nagy-Milicen Judittal

Nagy-Milicen régebben, a lányommal.

Kilátás a Nyársasokról

( forrás: http://kektura.click.hu/ )

Viszont a Füzéri várra csodálatos volt a rálátás. Beérve a faluba éppen falunapok voltak. A bélyegzõ hely zárva. Egy étteremben kértem bélyegzést. Itt okoskodott egy pacák, hogy mért nem megyek vissza

oda, ahonnan jövök (mert oda mentek ki vásározni), ha bélyegzõ kell. De szerencsére a vendéglõs nõ normális volt, és elrendeztük a bélyegzést.



Füzér után a Komlósi-völgyben egy csodálatos réten vezetett az ösvény, visszanézve a hegy tetején magasodott a vár. Festõi volt a látvány. Azóta is bánt, hogy nem fényképeztem le akkor, ,ott. Szerencsére Hörpölin&son jóvoltából meg lett örökítve. Füzérkomlóson már jólesett leülni és pihenni.

Fűzéri vár

( forrás: http://kektura.click.hu/ )

Úgy gondoltam, hogy tovább megyek Bózsva felé, de egyszer csak megszólalt a telefon és két perc múlva ott volt Klári. Hát ilyen az én feleségem… Persze, azonnal elszállt az összes vélt sérelmem.

2003. 08. 18. hétfõ Családostul indultunk el Kishutáról Bózsvára. A temetõnél átvágtunk a dombon, a Jáger Panzió mellett, szép kis hétvégi házak között értük el a Szuha-völgyet. Itt még egy szalamadrát is találtunk, de szerencsétlen már alig élt. Kellemes rétek és fenyvesek között mentünk be Bózsvára.

Bózsvai-szikla

( forrás: http://kektura.click.hu/ )

Megcsodáltuk a sziklát, bélyegeztünk és visszamentünk Kishutára. Kishután már majdnem esett az esõ, de szerencsésen megúsztuk.

Nagyon kellemes nyaralás volt, Kár, hogy megszûnt a Banya-tanya. (úgy hallottam.)