Geodéziai tornyok

Újszárhegy

2025. 01. 30.  csütörtök       Szép idő fogadott reggel, s még el tudtam érni az induló vonatot a Budapest széli kis állomáson. Egy átszállás Székesfehérváron, majd hamarosan a Polgárdi-Ipartelepek váll-on találtam magam. 

Ekkor egy elég kényelmetlen meglepetés ért: a GPS-em eleme teljesen lemerült! (Amikor rávettem a track-et tápkábelt használtam, ezért nem is tűnt fel…) Még szerencse, hogy a vonatból már egy ideje jól látható volt a távoli geotorony, így tudtam merre van a jó irány.

Nem volt egyszerű a helyzet, hisz sokat vacakolni sem lehetett, mert el kell érni a visszafelé menő vonatot, s az idő ki volt számolva. Így, jó lendülettel és pici bizonytalankodással végre elértem a torony közelében lévő bányát. Hatalmas, művelt tájseb ez, a távoli mélyben teherautók, markolók szorgoskodtak. Csodálattal figyeltem monumentális méreteit, szépségét, aztán elindultam a torony felé.

Általában nem jellemző szépen kipucolt terület van a torony körül, hisz innen indul egy tanösvény is. Még egy pihenőpad is várja a fáradt vándort. Élvezettel sétáltam körbe a terepet,

majd kényelmesen folytattam utamat. Visszafelé már egy kicsit variálni is mertem: a falu felé kötöttem vissza az állomás irányába. Itt közelről megnéztem azt a helyet, ahol kamasz kölyökként egy barátommal az éjszakát akartuk eltölteni. Biciklivel igyekeztünk Balatonra, de itt már elfáradtunk, s az éjszaka is utolért minket. Aztán a kényelmetlen talaj, na meg a sok szúnyog, jobb belátásra bírt minket, s visszafordultunk. Fehérváron még egy rendőrre is a frászt hoztuk, amikor éjfél körül megállított minket. …szóval áldott, jó kamaszok voltunk!

          Aztán hamarosan elértem az állomást, de mint kiderült, van még bőven időm, így a szemben lévő kastélyt (most idősek otthona) is megnéztem közelebbről.

Bemenni persze nem lehetett, meg nem is akartam zavarogni, de a lehetőségek szerint körbejárva, szépen meg tudtam figyelni. Szép nagy parkja van, hatalmas fenyők szegélyezik, ideális helynek tűnt idős emberek részére.

          Aztán vissza az állomásra, és jött is hamarosan a vonatom. Kellemes úton koradélután haza is értem. GPS hiányában utólag, emlékezetből rajzoltam meg az utam track-jét.