Geodéziai tornyok

Csóványos

2025. 03. 01.  szombat            Unokáimat kellett vinni Újpestre egy sakk versenyre. (Országos bajnoki szinten játszanak, kellenek a versenyek.) Ilyenkor délelőttre odavisszük őket, majd délután értük megyünk. A köztes időben, gondoltam, fel is mehetnék a Csóványosra.

Nem sokkal 11 h előtt meg is érkeztem Diósjenő, Királyháza felé vezető útjának kezdetéhez, ahol meglepetéssel láttam, hogy az út le van zárva (Csak engedéllyel használható!)

Pedig Závoz-tetőig jó lett volna felmenni, pár éve még simán járható volt! Maradt a parkolás, és a jóval hosszabb gyaloglás. Nem a fáradsággal, hanem az idővel volt gond, hiszen a fiukért időre kellett visszaérni a versenyre. Bizony 2 km-t, több mint fél órát, és 150 m szintkülönbséget veszítettem ezzel a szituációval. Persze a nyeregben most is szép volt a kilátás, majd kicsi szintvesztés után jó lendülettel folytattam a kapaszkodást.

Nem volt piskóta ez a túra, hiszen csak felfelé 7,5 km volt a táv, 680 m szintemelkedéssel.

Időnként majd kiköptem a tüdőmet, pedig nem ma kezdtem a túrázást. Elhagytam a Hárombarát vendégház helyét, majd a Nyír-réti kastélyromot, és egy barátságos rét után egy végső kapaszkodóval, felértem a geotoronyhoz. Most is szép volt, jót tett neki a kilátóvá alakítás. Ez is egy olyan hely ahol vétek lett volna veszni hagyni a tornyot.

          Megkerestem a kódot, majd a 133 lépcsőn felkapaszkodtam a 26 m magas tetejére. A végén már meg kellett állnom, mert alig kaptam levegőt. A kilátás viszont a régi és csodálatos!

Visszatérve a föld színére ettem valamit, miközben figyeltem a többi túrázót. Voltak itt fiatalok, idősebbek, családok, párok, vagy éppen kutyások. Jó volt látni, hogy ilyen sokan vannak. 

Az evést követően még egy kicsit körbesétáltam a környéket, próbáltam megkeresni régi kalandok helyszíneit, nem sok eséllyel. Aztán nekivágtam a levezető szakasznak. A felfelé kifigyelt barátságos réten még időztem egy keveset, mert közben a nap, különleges szögben világította meg. Aztán már csak a lendületes ereszkedés maradt.

Kicsivel a Závoz-tető után sikerült egy autóstoppot megcsípni, így az utolsó kilométer idejét megspóroltam a visszaútból. Szerencsésen visszaértem Újpestre, s bár késtem egy kicsit, de még a verseny is tartott, így semmi gond nem volt belőle. Jó, eseménydús napon voltam túl.